Vannak időszakok, amikor minden sínen van az életünkben. Nincsenek cashflow problémáink, rendszeresen találkozunk a barátainkkal, boldog kapcsolatban élünk és szeretjük a munkánkat. Néha talán észre sem vesszük ezeket a pillanatokat. Sokszor egy rég várt megelégedettségel, fülig érő mosollyal és megrendíthetetlen magabiztossággal vetjük bele magunkat a kellemes helyzetbe. Élvezzük ki természetesen ezeket a pillanatokat, azonban ne feledkezzünk meg a múltban történt nehézségekről, kihívásokról, ugyanis azok értékes tapasztalatként szolgálhatnak minket. Az alábbiak azok a fontos felismerések, amelyeket csak nehéz időszakokban ismerhetsz meg.
Bármit hiszel is magadról, erős vagy!
Könnyen elveszítjük a problémás időkben magunk alól a talajt. Tartsuk azonban észben, hogy nem azok a pillanatnyi helyzetek jellemeznek minket, hanem azok, ahogy addig épültünk és a törekvésünk a szituáció megoldására. Ha megtanulod értékelni magad a hullámvölgyekben, az igazán előreviszi a kiláblást és boost-ot ad a gondolkodásmódodnak, hogy jobbá tedd a helyzeted. Ne feledd: “A csendes tenger nem teszi tapasztalttá a hajóst.”
Minden megpróbáltatás, amin keresztülmész Téged épít és olyan erőt fedezhetsz fel magadban, amit később könnyedén elő tudsz majd venni és hasznosítani. Nem számít milyen rossz történik, egyszer minden elmúlik, emlékezz rá.
Azok az emberek, akiket elveszítesz mindig a részeid maradnak.
Az emberi kapcsolatok bizony néha megszakadnak. Eltávolodott barátságok, elhalványult szerelmek, elhagyott kollégák. Nem tudjuk kikerülni életünkben ezeket a veszteségeket és valószínűleg meg is szenvedjük őket, és újra és újra összetörik a szívünk. Idő kell ezen érzéseknek a kiheverésére, azonban a szép emlékek, a közösen eltöltött pillanatok vígasztalhatnak minket, ezeket senki sem tudja elvenni tőlünk.
Mindig a részeink maradnak azok, akik valaha is fontosak voltak számunkra, mert építettek minket, felhúztak a földről, együtt nevettek velünk és ott voltak, ha szükségünk volt rájuk. Épp ezért igazán sosem veszíthetjük el őket.
Saját magad vagy önmagad legjobb barátja és legnagyobb ellensége is egyben.
Valószínűleg magunknál jobban sosem fog senki sem kételkedni bennünk. Különösen igaz ez, amikor nehéz időszakot élünk meg, hajlamosak vagyunk ostorozni magunkat és ezzel csak saját magunknak hozunk létre egy még nyomorúságosabb környezetet. Ne hagyd, hogy a saját magadban való kételkedésed beszippantson. Légy saját magad barátja és húzd fel magad a padlóról.
Ahogy kételkedni, úgy hinni sem fog bennünk senki soha jobban magunknál. Állj ki magadért, a döntéseidért. Nem tudsz hibázni. Nincs jó vagy rossz döntés. Csak döntések vannak, amikkel felnőttként kell együtt élnünk és kihozni a legjobbat a helyzetünkből és a lehetőségeinkből. Épp ezért tökéletes megoldás sincs, csak hit és kompromisszum, magaddal.
A változás elkerülhetetlen.
Akármennyire is nem szeretjük a változásokat és kézzel-lábbal tiltakozunk ellenük, az életünk részei. Persze, rémísztő lehet és fájdalmas, azonban hosszú távon az épülésünket szolgálják és ellenállóbbá tesznek minket. Minél többet látunk a világból annál könnyebben tudunk majd adaptálódni és ez csak tapasztalatok útján elérhető készség.
Minden változás a fejlődés lehetőségét hordozza magában. Higgy magadban és abban, hogy jól fognak alakulni a dolgaid. Tegyél ezért nap mint nap, és próbáld meg a félelmedet átalakítani kíváncsisággá és izgalommá. Ne ragadj meg egy szinten, ennél sokkal többre vagy hivatott. Merj álmodni és amikor eljön a te időd csukd be a szemed és rettegés nélkül ugorj le arról a bizonyos szikláról.
Van amit nem tudsz kontrollálni, de van, amit igen.
Bizonyos dolgok – akármennyire is szeretnénk – túlnyúlnak a “hatáskörünkön”. Mint ahogy nem tudjuk befolyásolni az időjárást vagy a busz érkezését. Kontrollálhatjuk azonban a megoldásunkat ezekre. Például mindig viszünk magunkkal esernyőt vagy kiszámíthatóbb közlekedési eszközt választunk. Tehát a döntéseinket, a hozzáállásunkat igenis hatalmunkban tarthatjuk. Persze morgolódhatnánk rajta, hogy már megint esik vagy hogy el fogunk késni, de megoldódik ezzel a problémánk? Nem, csak még többet generálunk magunknak.
Ne akarj hatással lenni arra, amire nem tudsz és fókuszálj azokra a pontokra, amiken tudsz változtatni. Mindenre van megoldás, de legtöbbször igenis kompromisszumot kell kötnöd. Legtöbbször saját magaddal.
A megbánás jobban fáj, mint a félelem.
Merj meglépni fontos döntéseket. Ne hagyd a lehetőségeid elúszni, ragadd meg őket. A félelem egy sötét hely, ahonnan nehéz megtalálni a kiutat, azonban nem lehetetlen. A megbánás ezzel szemben örökre a részeddé válik és nincs gyógyír, ami megszabadítana tőle.
Légy önmagad! Élj, dolgozz és tegyél őszintén, aszerint, aki Te vagy. Ne hazudj saját magadnak és hidd el nem fogsz megbánni egyetlen döntést sem. Ha alázatos tudsz lenni annyira, hogy úgy cselekedj, amilyen ember vagy, nem fogod ismerni hírből sem a megbánást.
Rá fogsz jönni, hogy mi számít és mi nem.
A nehéz időkben jössz rá arra, hogy mi az, ami igazán fontos számodra, ami éltet és ami boldoggá tesz. Nem fogsz időt pazarolni kizsákmányoló kapcsolatokra és üres érzelmekre. Találd meg magad, fókuszálj befelé és tanuld meg élvezni az egyedüllétet, mert akkor vagy igazán önmagad és ha magaddal nem tudsz időt tölteni, hogy tudnál igazán őszintén mással?
Néha szükséges az életben, hogy újragondoljuk az utunkat, azt, akik vagyunk. Úgymond “kidobjuk a szemetet”, véget vessünk azoknak a dolgoknak, amik nem tesznek jót nekünk. Mindezt azért, hogy tiszta lappal indulhassunk.
Jó ember vagy, rengeteg értéked van és szeretnek.
Hajlamosak vagyunk néha elveszni, különösen a megpróbáltatásokban. Fontos, azonban emlékeztetnünk magunkat, hogy igenis értékesek vagyunk és megérdemelt helyünk van a világban. Nagyon nagy lépés, mikor az ember megtanulja az életében, hogy ne mástól várjon elismerést, hanem saját magától.
A körülöttünk lévő emberek visszatükrözik, amit mi teszünk velük, és ha mi adunk és szeretünk, akkor ők is adni és szeretni fognak. Lehet nem mondják és érzékeltetik minden nap, hisz akkor mi értelme is lenne, de ott vannak nekünk és támogatnak. Mindehhez csak annyi kell, hogy figyeljünk és ne a saját magunkban teremtett sötét helyen ücsörögjünk. Megtanulni őszintén elfogadni a szeretetet és a dícséretet, az valami.
