SwiconMove – Miért szeretünk túrázni?

A május hónap nálunk a sportról, mozgásról szólt a SwiconMove program keretében. A résztvevők a program előtt vállalást tettek arra, mennyit fognak mozogni a hónapban, majd sportáganként csapatba szerveződtünk, s versenyeztünk, ki mennyit sportol.
Volt aki futott, kirándult, jógázott, de volt aki konditeremben sportolt, sőt valaki a ház körüli munkálatokat, tevékenységeket könyvelte el mozgásként.

Ez a hónap viszont nem csupán a versenyről szólt, mert egy jó célért mozogtunk együtt! A program végén összesítettük a sporttal töltött perceinket, s egy előre meghatározott váltószám segítségével a perceket adománnyá váltottuk át. Az így összegyűjt összeget egy rászoruló szervezet számára ajánlottuk fel.

Idén májusban 106.408 percet sportoltunk, így közel 2 millió forinttal tudtuk támogatni a kiválasztott szervezetet – a Neked felesleges, Nekik ajándék alapítványt – illetve egy verpeléti óvodának a kerti fa játékait is fel tudtuk újítani közös erővel.

Mozogni jó, együtt egy közös célért!

Sportrajongó kollegáink írtak egy kis ízelízőt arról, mit ad nekik a választott sportág, miért űzik az általuk preferált mozgásformát. A következő napokban olvashatjátok ezeket:

Sétálás, kirándulás, túrázás:

Járok Pilatesre, HIIT-re, bicajozni, de mégis ami a legjobban feltölt, kikapcsol és egyben le is fáraszt, az a túrázás.

Szerencsés vagyok, mert ahol lakom, ott ez hétköznap, munka után is könnyen megvalósítható, elég az utca végéig kisétálnom, és máris az erdőben, hegyek, és dombok közt találom magam. Ez a mozgásforma adja a legtöbbet nekem, amit lehet űzni társaságban, végig beszélgetve, de lehet egyedül is, elmélyülve a gondolatokban, vagy éppen csak üres fejjel menni-menni 😃, és ezek ötvözésével, vagy éppen a természet szépségeit csodálva, ámulva keresgélni az eddig még sosem látott, éppen nyíló virágokat.

Lehet lassan, bandukolva, lehet kicsit tempósabban, hogy érezd az emelkedőt az izmaidban, a tüdőben, miközben megfogadod, hogy ezentúl sűrűbben fogsz túrázni, mert nem bírod még olyan jól, mint ahogy azt gondoltad, és itt jön még egy fránya emelkedő… 😃

Lehet akkor, ha jó kedved van, és lehet akkor is, ha éppen rossz, de szeretnél jobban lenni, vagy csak töltődni az élettel, amivel tele van az erdő, a rétek, és mezők.

Túrázhatsz tavasszal, cuppogva a sárban 😃 a friss zöld színbe öltözött erdőben, túrázhatsz nyáron, amikor az erdőben hűvös van, de ha kimész a napra elolvadsz, és megjelenik a pír az arcodon, de nem azért, mert elpirultál, hanem, mert nem kented be magad naptejjel, hiszen az erdőben nincs rá szükséged… 😊

Túrázhatsz ősszel, amikor az erdők pompáznak a színekben, és a lehulló falevelek egészen romantikus hangulatba hoznak (legalábbis engem 😊 ), és túrázhatsz télen is, amikor ha szerencsénk van, havazik, megfagy a föld, és minden elcsendesül. 😊

Hát.. én ezek miatt választottam ezt a mozgásformát.

 

 

Szerző: Pósalaki Georgina

A láb mindig kéznél van!” (Peterdi Pál)

Én is kutyás vagyok, nem is kicsit, szóval van kutyás séta és túra, amik mindig feltöltenek lelkileg, és lefárasztanak agyilag. Sokszor egyedül indulok útnak, lehetőleg minél messzebb a civilizációtól és az se baj, ha a terep vagy az időjárás tartogat némi kihívást. Az ilyen sétáim/túráim a testedzés mellett elég jó meditatív hatással is vannak rám.

 

Szerző: Mórocz Magdolna

Nekem a séta és a kirándulás (azon belül is a bicajozás) régi és kedvenc formái a kikapcsolódásnak.

A baráti társággal éveken keresztül, minden tavasszal közös biciklitúrákba kezdtünk – körbe bicajoztuk a Balatont, a Fertőt, folyókanyarokat és halastavakat, feltekertünk TV tornyokhoz, behajtottunk borospincékbe és ismeretlenek udvaraira is (ha megszomjaztunk 😊).

Ilyenkor van idő megbeszélni kivel mi történik éppen – munka, család, hobbi, stb., amik a közös élmény részévé válnak -, miközben jut idő azokra a gondolatokra is, amiket a heti rohanás nem megakadályoz.

Újabban célirányosan és szűkebb környezetemben kirándulok, de a virágok illata, a madarak csicsergése vagy az ébredő természet színei ugyanúgy kikapcsolnak.

 

Szerző: Kozma Pál

Séta és kirándulás: engem feltölt, ellazít. Azért választottam ezt a sportot, mert nekem a tavasz és a május egyet jelent a jó idővel és a friss levegővel, amikor virágzik a természet és az erdő életre kel. Körülölel minket a természet, az erdőben járva mi is a részesei lehetünk. Sehol sincs olyan csend, olyan neszek, mint az éledező erdőben.

Igaz, hogy én leginkább a családdal szoktam menni kirándulni, ami azért fantasztikus, mert ilyenkor alkalmunk nyílik megbeszélni dolgokat és felvetni témákat  Vagy csak úgy hallgatni egy – vagy több – kamasz csacsogását.

Persze egy-egy meredekebb emelkedő megmászása nem csupa móka és kacagás,de ha már mögöttünk van az az emelkedő, akkor igenis illik kikacagni és megveregetni a vállunk: ezt is sikerült legyőzni. 😉

 

Szerző: Bálint Andrea

Nekem ez jutott eszembe a lenti pontokról:

„Mindezek mellett a napi séta is rendszeres rituálénak számított Einstein életében. Hogy csak erőnléti okokból sétálgatott-e, vagy más céljai is voltak mindezzel, azt nem tudhatjuk biztosan, a séta mindenesetre hatékonyan képes facilitálni a mentális folyamatainkat. Arra kényszeríti ugyanis az embert, hogy a teste mozgására figyeljen. Ebben az állapotban aztán könnyedén módosulhat az illető gondolkodásmódja. Vagy talán csak a friss levegő van ránk ilyen jó hatással?”

 

Van egy kis babakutyánk (most 3,5 hónapos), akit el kell vinni sétálni, így sok olyan dolgot tapasztalunk meg, amit előtte nem, sok olyan emberrel beszélgetünk, akikkel előtte nem. 😊

 

Szerző: Mészáros Ottó István

FacebookLinkedIn

Szólj hozzá!